ZURÜCKZEICHEN



LANDKARTE
Helyrajzi szám:
Közterület neve:
Közterület jellege:
Házszám:


|  Főmenü  |  KÖZSÉGÜNKRŐL  |  Községünk Díszpolgárai
Nyomtatható verzió
Díszpolgári cím adományozása

Ruzsa Község Képviselőtestülete 10/2004. (IV.2.) rendelete értelmében díszpolgári cím adományozható annak a magyar állampolgárnak, aki Ruzsa község és polgárai számára, a község fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett.

A kitüntetett személy részére az erről szóló oklevelet és emlékérmet a község Falunapján (május 1.) kell átadni. Az emlékérem aranyból készül. Egyik oldala a község címerét ábrázolja, a másik oldalára pedig a „RUZSA KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA” feliratot és az adományozás évét gravírozzák. A kitüntetett személy nevét és az adományozás évét a Díszpolgárok Könyvében kell megörökíteni. Az elismerésből évente legfeljebb 1 db adományozható, kivéve a 2000. évet, amikor az ezredforduló, valamint a település önállósága elnyerésének 50. évfordulója alkalmából legfeljebb 2 db adományozható.

A díszpolgári cím erkölcsi elismerés, amely Ruzsa Község tiszteletét és háláját fejezi ki. A kitüntetett személy – a posztumusz adományozás esetét kivéve – meghívandó a község ünnepségeire vagy egyéb kiemelkedő rendzvényeire, jogosult a címet aláírásainál és egyéb kitüntetései között feltüntetni, halála esetén Ruzsa Község Önkormányzata költségén díszsírhelyre jogosult.

A díszpolgári cím adományozására bárki írásban tehet javaslatot, mely javaslathoz a Képviselőtestület megválasztott tagjai legalább egynegyedének (3 fő) ajánlása (aláírása) is szükséges. A javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

KÖZSÉGÜNK DÍSZPOLGÁRAI

1999. évben

SULIK JÁNOS

PLÉBÁNOS

INDOKLÁS

"Ruzsa Község Díszpolgára" cím adományozására

Sulik János Plébános Úr 1984. november 1-e óta vezeti a rúzsai egyházközséget. Tevékenységének köszönhetően jelentősen föllendült községünkben a vallásos élet és a lelkigondozás. Évek óta ellátja községünk mellett az öttömösi plébánia lelkipásztori teendőit is. Hosszú évtizedek várakozását betöltve fölépíttette községünk első templomát, melyet Gyulai Endre Püspök Úr szentelt fel 1987. augusztusában.

1990. augusztusában felszentelték templomunk harangtornyát. 1994-ben új, japán orgonát állítottak fel templomunkban. 1994. augusztusában szentelték fel – áldásos tevékenységének köszönhetően – a rúzsai plébániát, majd 1997. szeptemberében az öttömösi plébániát is. 1995-ben helyére került a szentségtartó új, művészi megformálású ajtaja. 1998-ben készültek el az új harangok, melyek anyagi fedezetét az egyházközség és községünk polgárainak adakozása valamint községünk önkormányzatának anyagi hozzájárulása biztosította. Ezek a harangok 1998. augusztus 09-én Főpapi szentmise keretében kerültek felszentelésre, a templomkertben elhelyezett új feszülettel együtt.

2000. évben

PAPP JÁNOS

POLGÁRMESTER

INDOKLÁS

"Ruzsa Község Díszpolgára" cím adományozására

A helyi Móra Ferenc Művelődési Ház igazgatója volt 1972. szeptember 16-tól.

1976. május 1. napján tanácselnökként került a község élére, s 1990. szeptember 30-ig az önkormányzati választásokig ebben a tisztségben, majd 1990. október 1-től polgármesterként tevékenykedik a település fejlesztéséért. Elsődleges feladatának tekintette az intézményhálózat, az infrastruktúra fejlesztését és fenntartását, elősegítve ezzel a lakosság életkörülményeinek, szolgáltatásokkal való ellátásának javítását.

Munkájával jelentős mértékben hozzájárult a következő fejlesztésekhez: 1976. házi szociális gondozás bevezetése; 1976. II. orvosi körzet kialakítása; Az akkori tanácsháza felújítása, új házasságkötő terem létesítése, 1980. 200 m3-es hydroglóbusz megvalósítása; A község első köztéri képzőművészeti alkotása, Móra Ferenc mellszobrának avatása; 1982. Gyermekorvosi körzet létrehozása; II. számú ivóvízkút üzembe helyezése; Új állatfelvásárló építése; A szennyvízcsatornázás megkezdése; Emlékmű a Tömörkény téren; 1983. Az új egészségház (4 rendelő, gyógyszertár, 4 lakás) üzembe helyezése; 1984. Erdei iskola bővítése; 1985. A település gázellátásának megvalósítása; Új körzeti megbízotti iroda és lakás építése; Gondozási Központ átadása; 1986. Mentőállomás beindítása; 1987. Bölcsőde kialakítása; Sportcentrum építése; Új ravatalozó üzembe helyezése; 1988. A BIOMODUL szennyvíztisztító telep üzembe helyezése; Optimális Családtervezési Szolgálat bevezetése; 1989. Szakorvosi ellátás bővítése (reumatológia, labor); 1990-1992. Az általános iskola bővítése; 1993-1999. Tanyai villanyhálózat felújítása; 1995. Határőr-József A. u. útépítés 1996. Polgármesteri Hivatal bővítése; 1997. Kossuth-Kodály u. útépítés; 1998. Dózsa-Petőfi u. útépítés; 1999. Rózsa-Zalka u. útépítés; Vásártér üzembe helyezése; 2000. Többcélú létesítmény (védelmi központ) üzembe helyezése. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat a községben építette meg a jelenleg már 100 férőhelyes Idősek Otthonát (1996).

Kezdeményezte az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak kialakítását, ennek eredményeként a romániai Magyardécse és Árpástó településekkel testvér-települési megállapodást kötött a két önkormányzat. Folyamatban van német és vajdasági településekkel is testvérkapcsolat kialakítása.

2001. évben

NÉGYÖKRŰ ANTAL

INDOKLÁS

"Ruzsa Község Díszpolgára" cím adományozására

néhai Négyökrű Antal Ruzsán élt 1999. októberéig. Egyéni gazdálkodóként 1954-ben választották meg a községi tanács tagjává és 1985. június 8-ig volt tanácstag. A tanács végrehajtó bizottságának 1963-ig tagja. Több éven keresztül a települési járási tanács tagja.

Tanácstagként szívügyének tekintette a község fejlődését. Kezdeményezte és segítette az üllési út építését, a külterületi utak karbantartását. A Napsugár Termelőszövetkezet elnökeként segítette a Községi Szövetkezeti Sportkör 1964. évben történt létrehozását. Szövetkezeti elnökként anyagilag is támogatta az állatorvosi szolgálati lakás és rendelő építését 1969-ben. 1975-ben a köztisztaság fenntartása érdekében kezdeményezte a település belterületén az intézményes szemétszállítás bevezetését. A tanács 1978. decemberi ülésén javasolta, hogy a megszüntetett kisvasút nyomvonalán Pusztamérges és Ruzsa között építsék meg a szilárd burkolatú utat. Az építési beruházások kivitelezésében a szövetkezet építő részlege is részt vett, segítve ezzel egyes beruházások helyi kivitelezését. A szövetkezet részéről anyagilag is támogatta a 200 m3-es hidroglóbusz kivitelezését. A 80’-as évek elején kezdeményezte a település földgázzal való ellátásának megvalósítását. A Napsugár Termelőszövetkezetnek 1960-tól 1979-ig, nyugdíjba vonulásáig volt elnöke. Az őszibarack nemesítést és termelést kiemelten kezelte. Ezt a munkát rendszeresen szakmai elismerésben részesítették, ezáltal öregbítette Ruzsa község hírnevét. Emberséges, a szövetkezeti tagok érdekeit szem előtt tartó, köztiszteletben álló ruzsai polgár volt. Ezen az ünnepen sajnos már nem lehet közöttünk.

2002. évben

DR. SZANKA JÁNOS

ÁLLATORVOS

INDOKLÁS

"Ruzsa Község Díszpolgára" cím adományozására

Ruzsa község közigazgatási területére 1969. március 1-i hatállyal nevezték ki állami állatorvossá, ekkor vált önálló állatorvosi körzetté a község. Szakmai munkájában nagy kihívást jelentett a szarvasmarha állomány gümőkor mentesítése. Ez a munka 1978-ban fejeződött be. Az ezt követő időszakban a baromfi és sertés állomány járványvédelme jelentette a legnagyobb feladatot. A szakmai munka alapját és sikerét a lakossággal való jó együttműködés és az állami feladatok színvonalas ellátása jelentette. Szakmai tevékenységét az állatorvosi szakvezetés és a helyi községi vezetés is többször elismerte. Munkájáért 1977-ben a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést adományozták részére.

1973-1988-ig tanácstag és a Tanács VB-nek is tagja volt. A községi Vöröskereszt elnökének 1978-ban választották meg, családtagjaival sokat tett a véradó mozgalom szervezésében és fellendítésében. 1976-tól öt éven keresztül sikeresen vett részt a majálisok szervezésében. Az ünnepek látványosságát és hangulatát a helyi értékes népi hagyományok felelevenítésével, lovas, fiákeres felvonulások szervezésével emelte. A község fásítási akcióiban sikeresen vett részt, s a maga által nevelt facsemetékkel segítette. Anyagilag is támogatta a helyi templom építését, a harang vásárlását, a falépcső beépítését. Kezdeményezte a diákok Betlehemes játékának felelevenítését. 1981-ben őshonos állatfajtákat ( magyar szürkemarhát, rackajuhot) telepített a községbe. Alapító tagja és elnöke a Ruzsai Baráti Kör Egyesületnek. Fontosnak tartja a lakosság egészségének megőrzését, javítását, ezért rendszeresen segít megszervezni a település egészségmegőrző napjának programját.

1998. óta hagyományteremtő céllal évente szervezi a Szüreti Mulatságot , melynek kiemelt programja minden korosztály bevonásával a zenés, fogatos, fiákeres felvonulás. 1998-tól helyi önkormányzati képviselőként vesz részt a falu közéletében.

2003. évben

DR. BÁNFI GYÖRGY

HÁZIORVOS

INDOKLÁS

"Ruzsa Község Díszpolgára" cím adományozására

Dr. Bánfi György Szolnokon született, vasutas családban. Az orvosi egyetemet 1961-ben évfolyamelsőként, dicsérettel fejezte be. Az egyetem elvégzése után a szentesi kórház belgyógyászati osztályán dolgozott és innen került Csanytelekre körzeti orvosnak.

1969. június 1-től Ruzsa község I. számú orvosi körzetének orvosává nevezték ki, s jelenleg is vállalkozó háziorvosként dolgozik ebben a körzetben.

Hívatásának gyakorlása során a folyamatos betegellátás biztosítását tekintette elsődlegesnek, ezért a nap bármely szakában a betegek rendelkezésére állt és áll ma is. Ennek az állandó készenlétnek a személyi feltételeit is megteremtette. A betegellátás tárgyi feltételeit javítandó az orvosi rendelőt felújította, s jelenleg kettő korszerű rendelőben folyik a rendelés.

1997. november 20-án háziorvostanból szakvizsgát tett.

Négy gyermeket nevelt fel, két fia orvosi diplomát szerzett.

A község közéletébe is bekapcsolódott, 1980-tól tanácstagként segítette a település fejlesztését.

1990-től 2002-ig Ruzsa Község Képviselő-testületének tagjaként, 1994-től alpolgármesterként részese volt a község életében jelentős beruházások, fejlesztések megvalósításának, a lakossági ellátások szervezésének.

2005. évben

özv. KERN IMRÉNÉ

TANÍTÓ

INDOKLÁS

"Ruzsa Község Díszpolgára" cím adományozására

Özv. Kern Imréné (Battancs Rozália) Szegeden született. Tanítói oklevelét 1941. júliusában a Keresztes Nővérek vezetése alatt működő zsámbéki római katolikus Tanítóképző Intézetben kapta kezébe, majd 1952. augusztusában a Szegedi Állami Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett.

Pedagógusi pályáját 1942-től Bicskén kezdte, majd 1945-től 1948-ig Kis-Széksóson, az Általános Népfőiskolában folytatta. 1948-tól 1976. augusztus 31-ig – nyugdíjba vonulásáig – Ruzsa község Általános Iskolájában tanított magyart és történelmet. Hosszú éveken át a Dolgozók Esti Iskolájában is, valamint a községben működő Mezőgazdasági Továbbképző Iskolában – amely 2 éves képzést nyújtott a 14. életévüket betöltött, továbbtanulni nem szándékozók számára – szintén oktatott.

Munkája mellett szívesen vállalt részt a község kulturális életének fejlesztésében, a népművelésben.

Pedagógusként szívvel-lélekkel tanítványai képességeinek fejlesztésén dolgozott, célja készségeik felszínre hozása, a tudásvágy kialakítása volt. A felnőttek képzésében sem elégedett meg a száraz tananyag „leadásával”, színdarabot tanított be a munka mellett iskolapadba ülőknek, melyet nagy sikerrel mutattak be a község kultúrtermében.

Ruzsa község könyvtárosi teendőit is ellátta 1961-től, mindaddig, amíg fel nem épült a Művelődési Ház. 1963-ban a 33. számú választókerület tanácstagjává választották és a tanács oktatási bizottságának tagjaként is dolgozott. A népszámlálásban összeírói munkát látott el a tanyavilágban. Az 1958-ban felépített óvoda létrehozásában nagy segítséget nyújtott férjének, aki mint az iskola igazgatóhelyettese szervezte, irányította a munkálatokat. Törődött a község apraja-nagyjával, egyaránt munkálkodott mind a kulturális, mind a szociális élet fejlődéséért.

Rendkívül jó kapcsolatot alakított ki tanítványaival és azok szüleivel. Generációk nőttek fel munkássága alatt. A maga szerény eszközeivel segítette tanítványait, figyelemmel kísérte sorsuk alakulását. A tanyavilág nehéz körülményei közül kiemelkedő tehetségek kerültek ki gondoskodó szárnyai alól.

Férje néhai Kern Imre szintén a Ruzsai Általános Iskola tanára volt. 1976 őszéig, nyugdíjban vonulásáig az Üllési úton lévő Erdei Iskola szolgálati lakásában lakott férjével, majd Szegedre költöztek. Férje halála után 1984-ben Budaörsre költözött, ahol jelenleg is él. 1975-ben Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, majd 2001-ben Zsámbékon Gyémántdiplomát vehetett át.

Tanítványai (közülük sokan már nagyszülőként), egykori kollégái ma is gyakran keresik meg egy-egy, életükben fontosabb esemény vagy osztálytalálkozók kapcsán.

Mindannyiunk által tisztelt és szeretett Rózsa néni gyakran fájó szívvel kénytelen már a meghívásokat lemondani, de szívében őrzi még valamennyi kedves tanítványát és mindannyiunkat, itthonról. Élete a munka, a tanítás volt, szenvedélye ma is még a tanulás.

2007. évben:

KERTAI DEZSŐ

INDOKOLÁS

"Ruzsa község Díszpolgára"cím adományozására

Általános és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 1948-ban néptanítói vizsgát tett a Szegedi Tanítóképzőben. A diploma megszerzése után 1948. október 14-től kezdett tanítani a Ruzsa-Ruki II.sz. tanyai általános iskolában I-IV. összevont tanulócsoportban. A magas tanulói létszám miatt délelőtt és délután is volt oktatás az I-III. és II. IV. évfolyammal. 1949-től átkerült a Ruzsa-Ruki I. sz. tanyai általános iskolához, ahol szintén összevont osztályokban tanított.

Közben levelező tagozaton elvégezte a szegedi TKF-n a magyar-történelem szakot és 1952-ben szerzett tanár diplomát. A tanári diploma megszerzése után bekerült a belterületi iskolába, ahol magyart és történelmet tanított, s egyben igazgató-helyettesi munkakört is ellátott.

1954-55-ben a Csongrád Megyei Tanács Népművelői Osztályán dolgozott, 1955-1957-ig a Tiszaszigeti Általános Iskolában dolgozott.

1957-ben házasságot kötött, amelyben két fia született, Zoltán és Attila. Ebben az évben helyezték vissza Ruzsára, ahol megbízták az igazgatói feladatok ellátásával is. Igazgatósága alatt hozzá tartozott a belterületi és 5 tanyai iskola. Ruzsán a pedagógus közösség tagjaként részt vett a község életének irányításában, mint tanácstag az óvoda és a kultúrház építésében.

Ruzsai évei alatt mindig sarkallta és bíztatta a 8 általánossal nem rendelkezőket, hogy szerezzenek általános iskolai bizonyítványt. Igazgatói munkássága alatt minden évben szervezett esti, vagy levelező oktatást is a dolgozók általános iskolájában. Részt vett a jelenlegi általános iskola építésében is. 1975-ben került el Ruzsa Községből.

A községben tartózkodása alatt jó kapcsolatot alakított ki tanítványaival és azok szüleivel. Generációk nőttek fel munkássága alatt. A tanyavilág nehéz körülményei közül kiemelkedő tehetségek kerültek ki gondoskodó kezei alól.

1987-ben ment nyugdíjba, amikor is Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott.

Nyugdíjas éveiben sem pihent. Megalapítója és elnökségi tagja a Tanítóképzőt végzettek Baráti Körének. 1998-ban és 2000-ben aranydiplomás pedagógus lett.

A település érdekében az oktatás terén kifejtett több évtizedes tevékenységéért Ruzsa Község Díszpolgára címet kapott.

2009. év

Lábecz László

CÍMZETES FŐJEGYZŐ


Létrehozás dátuma: 2006. szeptember 11.
Utolsó módosítás dátuma: 2010. június 07.