A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A kék sátor emlékeztet arra, hogy majd egy évezredig szállásokon folyt itt az állattartás /szarvasmarha, ló, juh/.

Ugyanakkor az ún. csorvai füstölő /amely legkésőbb a XII. század közepén készült/ arra is utal, hogy a mai Ruzsa területén a középkorban legalább két templomos hely létezett, így tehát legalább 800 éves múltra tekint vissza - kisebb, nagyobb megszakításokkal - a település. A füstölőn ábrázolt életfa a magyar hitvilágnak is ősi eleme, míg a harkály a keresztény képzetekben az életfa épségére őrködő Krisztus szimbóluma.

A jobb felső mező kerecsensólyma azt az időt idézi, amikor a terület még e vadászmadarakat kiváltképp kedvelő kunság szállásterülete volt.

A keresztekkel ékesített aranykorona és a keresztbe rakott fegyverek Szent László király emlékét idézik, akik egyrészt az ún. félszabad katonaelemek /székelyek, kunok, stb./ tekintettek védőszentjüknek, másrészt a csorvai legelőkön hosszú időn bérlősködő szegedi mészáros céh /vö. Vágó dűlő/ patrónusa volt. E harci eszközökre helyezett arany rózsa a templom patrónusát, az istenszülő /theotokosz/ szűz Máriát idézi, részint a település mai nevét szimbolizálja.