Ruzsa község viszonylag fiatal település, Szeged város birtokának nyugati szélén alakították ki területét. Területe és neve többször módosult. A községben 1947. július 1-től közigazgatási kirendeltség működött. Ekkor a település neve Ruzsa - járás volt. Önállóságát 1950. január 1-én nyerte el.

Az önálló tanáccsal rendelkező község neve Csorva lett. A jelenlegi Ruzsa nevet 1957. április 1-én kapta. A képviselő-testület 1994. november 16-án kihirdetett rendeletével alkotta meg a település jelképeit, a címert és a zászlót.

Ruzsa község közigazgatási területe 8.468 ha. Öttömös, Pusztamérges, Üllés, Zákányszék, Mórahalom és Ásotthalom településekkel határos.

A '70-es '80-as években a lélekszám jelentős csökkenése volt jellemző. Ez a folyamat az elmúlt évtizedben lelassult, s jelenleg az állandó népesség 2862 fő. A lakosság kb. 50 %-a jelenleg is a külterületen él. A '80-as években tapasztalt jelentős lakásszám emelkedés az elmúlt évtizedben megtorpant, s elsősorban gazdasági okok következtében a lakásépítések száma évente 10 alá csökkent. A község lakásállománya 1295, melyből a belterületen 570 található.

A településen a munkanélküliek aránya magas, 12-18 % között változik, a megyei átlagot meghaladja. A lakosság jelentős része élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozik. Az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak száma éves átlagban 120 fő.

A község egészségügyi ellátása magas színvonalú. Az egészségügyi alapellátást 3 vállalkozó háziorvos (kettő felnőtt és egy gyermekszakorvos) és egy fogszakorvos biztosítja. Az önkormányzat önként vállalt feladatként biztosítja a járóbeteg szakellátást, melynek keretében reumatológiai szakrendelés, szülész-nőgyógyász szakrendelés, laboratórium működik. 1999. április 1-től bőrgyógyászati, pszichiátriai, szemészeti és fül-orr gégészeti szakrendelések is működnek a községben. 1986. óta rendelkezünk mentőállomással.

Az egészségházban működik a védőnői szolgálat és a gyógyszertár is.

A bölcsőde 1987-ben nyílt meg a három éven aluli gyermekek elhelyezésére.

Az idősek klubja 1985-ben kezdete meg működését. 1996. októberétől a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában egy 60 férőhelyes idősek otthona is létesült a településen. Ennek 100 férőhelyre bővítése 1999-ben fejeződött be.

Az állategészségügyi ellátást egy hatósági állatorvos biztosítja.

A napköziotthonos óvoda 75 férőhelyes.

A helyi művelődési igényeket a Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár elégíti ki.

Az általános iskola bővítése 1992-ben fejeződött be. 1994. szeptember 1-től alapfokú művészeti oktatás indult az intézményben, s ettől az időponttól Weöres Sándor nevét viseli az iskola. A diákétkeztetés saját konyháról történik.

A kereskedelmi ellátást az Üllés és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a helyi vállalkozók biztosítják. Az említetteken kívül munkalehetőségeket biztosít a Népszabadság Szövetkezet, a DALERD Rt. Ásotthalmi Erdészete, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet, az OTP Ruzsai Fiókja, és egyéb vállalkozások.

A település víz-és csatornaszolgáltatását az önkormányzat 1997. január 1-től saját intézmény fenntartásával biztosítja. A belterület utcái vezetékes vízzel, gázzal, villanyhálózattal, szennyvízcsatorna hálózattal, kábeltelevíziós hálózattal, telefonhálózattal ellátottak. A rendszeres szilárd hulladékszállításba bevont lakások száma 530. A belterületi úthálózat szilárd burkolatú.

A ravatalozó megfelel a kulturált temetésszolgáltatás igényeinek, melyet a Csongrád Megyei Kegyeleti Kft. Ruzsai Kirendeltsége üzemeltet.

A polgármesteri hivatal 1997. évben új házasságkötő teremmel bővült.

Az Idősek Klubjához integráltan a falugondnok 1997. október 1-én kezdete meg működését.

A gyermekjóléti szolgáltatás az Idősek Klubján belül 1998. augusztus 1-től működik.

A vásártér kialakítása 1999-ben fejeződött be, s a hónap negyedik vasárnapján megtartott állat-és kirakodó vásár iránt nagy az érdeklődés.

2000. március 15-én volt az ünnepélyes avatása a többcélú létesítménynek, melyben az Önkéntes Tűzoltó Egyesület nyert elhelyezést.

Ugyancsak március 15-e tiszteletére áthelyezésre került az ún. HÓTTAS FÁK-nál korábban elhelyezett kopjafa az OTP előtti parkba, mely az 1849-ben itt meggyilkolt GRACZA ANTAL és ZÁHONY ISTVÁN honvéd tiszteknek állít emléket.

A település első köztéri alkotásaként 1980-ban avatták fel Ócsai Károly szobrászművész alkotását, Móra Ferenc mellszobrát. (mészkő)

Marton László Felszabadulási Emlékműve 1982-ben készült el. (bronz)

Tóth Sándor által készített Szent István király mellszobor ünnepélyes avatására 2000. augusztus 20-án került sor. (bronz)

2002. szeptember 19-én Kossuth emléktábla, majd 2002. október 23-án ’56-os emlékhely avatására került sor a Kossuth parkban, illetve a rekonstrukció alatt álló központi parkban.

A Képviselő-testület 1999. október 22-i ünnepi ülésén írta alá a testvértelepülési megállapodást Papp János polgármester és a romániai Árpástó község polgármestere Köő Márton. Ettől kezdődően Magyardécse és Árpástó településeknek hivatalosan is testvértelepülése Ruzsa község.

A romániai Gyarmata községgel 2002. június 26-án került sor a testvértelepülési megállapodás aláírására.